A méh, amely virágról virágra repül és szorgalmas munkával összegyűjti a virág édességét, bizonyára úgy gondolja, hogy mérhetetlen gazdagsághoz jutott. És igaza van.
A virág, aki a méhet befogadta, létének értelmét fogadta be, hiszen a virágnak az a hivatása, hogy gyümölcs legyen. Érzi, hogy mérhetetlen gazdagsághoz jutott. És igaza van.
Csont Ede
